Unexpected Guests?

Sziasztok! :)

Ebben a részben próbáltam eleget tenni a bal oldalon lévő szavazásnak, ezért remélem akik ara szavaztak, hogy 'izgalmasabbat', azoknak ez így "kezdésként" megfelel. :) Úgyhogy jó olvasást! 

A rész végén továbbra is várom a szavazást és a kommenteket.

 Cher Brooks

-Ki lehet az ? -kérdezte Zayn, majd föl állt, hogy nyissa az ajtót.

-Te meg mit keresel itt? - Zayn kérdésére mindannyian odakaptuk fejünket, és az ajtóban nem más állt mint Nicol Brooks személyesen.... 

-Neked is Jó reggelt Zayn, és ó! Sziasztok srácok ! - köszönt, majd lépett be engedély nélkül a házba. Hosszú szőkés-barna haját direkt lobogtatta, mélyen kivágott kék felsőjében, fekete cica nadrágjában és az ugyancsak kék magassarkú cipőjében úgy vonult be, mint ha ő lenne a helyi Paris Hilton. 

-Á, Szia Harry! - szemezgetett barátommal, bár ez a dolog csak egyoldalú volt , mert Kedvesem szimplán csak elfordította fejét, majd megrázta vállát. Én ezt azért nem vettem ennyire fél vállról, úgyhogy fölálltam és kioktattam.

-Amúgy te most mit képzelsz magadról, hogy csak úgy besétálsz ide, majd nyíltan flörtölgetsz a Barátommal ? - törtem ki, majd...

-Várj, nem egyedül jöttem ide - mosolygott flegmán, majd az ajtóra mutatott, amin besétált maga a szörnyeteg, a szőke cicababa, Perrie Edwards. 

-Szia Zayn - köszönt csábos hangon szerelmének, vagyis Volt barátjának, majd úgy ahogy volt szó szerint lesmárolta. Nem megcsókolta, hanem lesmárolta. Zayn csak állt, mint a cövek, s mikor reagált mit is tesznek vele, azonnal ellökte magától Perrie-t.

-Na ebből most már elég ! Még valaki ? - azzal becsapta az ajtót, majd tovább folytatta, Volna. 

- Szerelmem, én csak..csak szeretném ha újra együtt lennénk, újra átélhetnénk a közös, együtt töltött perceinket ! - kérlelte Perrie, majd Harry közbeszólt.

-Már vagy ötödjére halljuk ugyanezt... - mondta unottan, majd átölelte hátulról a derekamat, amitől én elvesztettem egyensúlyomat, s az ölébe estem. 

-Várjunk csak..Ti együtt vagytok ? Ki vagy te ? Harry rólad sem gondoltam volna, hogy egy ilyen kis senkivel szűröd össze a levet. - húzogatta a szemét, majd mielőtt én szólásra nyithattam volna a számat, szerelmem  szólalt meg helyettem. 

- Először is a neve Cher, nem egy senki, igen én szeretem, és nem érdekelek a te ostoba megjegyzéseid. - Ekkor odafordult hozzám, s megcsókolt. A csajnak ettől leeset az álla, majd drága Nicol szólalt meg. 

- Én is csókoltam őt, nem kell olyan nagy dobra verni. -vonogatta vállát.

-Az lehet, de az csak egyszer volt, és többet nem fogod megtenni,, és nem is teheted meg. - adtam ki az ukázt. 

-Ezt vegyem fenyegetésnek ? - kérdezte, s közben, mintha otthon érezné magát, helyet foglalt Harry mellett. 

-Annak veszed, aminek akarod, de minket hagyj békén. - fejeztem be "vitánkat" és ezzel lezártnak tekintettem az ügyet. 

 -Én nem tudom mi van, lehet köztetek de az tuti, hogy csak érdek. - mondta Perrie, aki közben ezerrel nyomult Zaynre. Nem is tudom miért, valami érzés meg mozdult bennem amikor megcsókolta. Mi lehetett az ?

 -Ne is foglalkozz vele - súgta a fülembe mellettem ülő barátom, majd mintha jelezni akart volna valamit, mutogatott Perrie felé a szemével, de én nem értettem ezért kérdeztem tőle hangosan, hogy

-Mi ? 

-Kijönnél velem egy percre ? - kérdezte, majd mielőtt válaszolhattam volna, bár egyértelmű volt, hogy igen. már kint is voltunk a konyhában.  

-Mi a baj ? - kérdezte, miközben derekamnál fogva föltett a pultra. 

-Semmi. - néztem rá, s közben pólóm szélével babráltam.

-Látom, hogy van valami, mond el kérlek. 

-Idegesít az a csaj...Még csak nem is ismer, hogy mondhat ilyeneket ? - dőltem hátra a falhoz. 

-Akkor mit szólnál hozzá, ha..- nézett balra zöld szemeivel, majd ajkaimra, majd szemembe. 

-Ha ? -nem értettem mire céloz. Válaszként lassan megcsókolt, közben gyengéden ráharaptam alsó ajkára, mire halkan fölmordult. 

-Auu - kapott ajkához. - Arra gondoltam, mi lenne ha játszanánk vele? 

-Ehhez miért kellett megcsókolnod ? - kérdeztem, s közben értetlen fejet vágtam 

-Majd meglátod, gyere - mosolygott, majd leemelt a pultról, s ölében tartva tértünk vissza a többiekhez. 

-Visszatért a turbékoló szerelmes pár ?  - undokoskodott megint Perrie,aki immár a mi helyünkön ült. 

-Na szóval ott tartottam, hogy szeretém ha újra együtt lennénk. - mosolygott a szőke ciklon Zaynre, akin kicsit sem látszott, hogy vonzódna a csajhoz. 

-Mondd csak, te tényleg nem érted, vagy csak el kell mondanom újra és újra. Vé - Gez - Tünk. -Tagolta Zaym, aki épp nyúlt a távirányítóért. 

-Nem érted csajszikám ? Tűnés !Veled együtt ! - mutattam Nicolra is egyben, majd fordultam vissza Harryhez, aki olyan váratlanul megcsókolt, mint ahogy magához rántott. Jó hosszú csók lehetett, mert már éreztem, hogy mindenki minket néz és már kicsit kínosnak is tartottam. 

-Szánalmas vagy. Miattunk nem kell megjátszani, hogy együtt vagytok. Ja, és nem te fogod megmondani, hogy mikor megyek el innen. Egyetértetek srácok ? - Ennyi, kész. Nem írtam tovább. Úgy éreztem, ha ,most nem tűnik el innen a csaj, akkor a hozzám legközelebb lévő dolgot vagy személyt fogom "megölni".  Épp ezért kiszálltam szerelmem gyengéd öleléséből és nekimentem a csajnak. Sajnos/szerencsére ki, hogy érzi Liam és Louis időben kapcsoltak és lefogtak, majd próbáltak lenyugtatni és széthúzni Perrie-től. Kapálózva akartam kiszabadulni kellemesen erős szorításukból, ami persze nem sikerült, majd a kanapéra huppantam.

Ezen a helyzeten Perrie egy hatalmasat nevetett, majd csettintett egyet és így szólt : 

-Zayn. Méh megbánod, hogy nem jöttél vissza hozzám. Harry ! Mi még találkozunk ! Cer vagy mi is a neved, de nem is érdekel, te pedig élvezd ki ezt a napot még ! Puszi srácok ! - Azzal Nicole-t megragadta és leléptek. Az ajtót maguk után becsapták, de úgy, hogy az majdnem kiszakadt a helyéről.

-Inkább a halál. - mondta egyszerre az összes srác, majd fölálltam helyemről és fölfelé vettem az irányt. Nem kezdhettem el sírni, hiszen mi miatt is? Másrészt pedig nem fogom hagyni, hogy egy ilyen lány rontsa el a kedvemet reggel, vagyis inkább délelőttöt. Fölérve bezártam magam mögött az ajtót, majd bevágtam magam az ágyba. Nem aludtam, csak jól esett most egyedül lenni, és elgondolkozni azon a csók jeleneten. Mi volt az az érzés, ami elkapott akkor ? Talán éreznék valamit Zayn iránt ? Nem, az nem lehet. Én mindenféle körülmények között, és bármi is történjen csak is őt, csakis Harryt szeretem ! Vagy ha.., Esetleg ha.., De ha... Túl sok itt a ha, valahogyan tisztázni kellene a dolgokat, mert én ebbe m,ár beleőrülök lassan. Nem tudom Zayn pontosan mit akar, de én sem. Legalábbis nem tudom, hogy mit is akarok Zayntől..Te jó ég?! Hát persze, hogy csak barátságot..

Rövid eszmecserémet egy halk kopogás törte meg, melyet egy résnyi ajtó nyitás kísért. 

-Zavarok ? 

-Nem, Gyere be - mosolyogtam rá, majd kezemmel paskoltam a helyet ,hogy üljön le mellém. 

-Mi történt ? - kérdezte kényelembe helyezkedése közben. Kérdésére egy fintort vágtam, miből egyből tudta a választ.

-Perrie ? Jaj, nem kell vele foglalkozni, ő ilyen. Mi sem szeretjük. Csak Zayn pénzére vágyik , meg a hírnévre. -vonta meg a vállát. 

-Tudom Niall, hallottam már róla, és sajnos még durvábbakat is.

-Tapasztalhattad, hogy igazak. - mosolygott.

-Igen- nevettem- És amúgy mi újság veled és azzal a lánnyal ? - próbáltam terelni a Perrie-s témát. 

-Hát, tudod, lehet, hogy összejövünk. Egyébként Jessica-nak hívják. Egy közeli gyors étteremben dolgozik. -áradozott a lányról.

-Ennek örülök, egyszer bemutathatnád majd - mosolyogtam és örültem, hogy végre megtalálta lehet, hogy a nagy Ő-t  .

-Köszi, hát, majd egyszer biztosan. - nevetett ő is. 

-Mindig jó kedvre tudsz deríteni. - öleltem meg. 

-Én is kaphatnék abból az ölelésből ? - lépett be Harry is a szobába. 

-Én már megyek is- állt föl Ír-barátunk. 

-És köszi Niall - mosolyogtam rá, majd egy 'ugyan mit ?' -et válaszul kapva, el hagyta a szobát. 

-Miért hagytál oda lent? -kérdezte szomorúságot tettetve barátom.

-Most megharagudtál? - kacérkodtam. 

-De meg ám . - jött közelebb arcomhoz .

-És...Esetleg kitudnálak engesztelni valamivel ?  - kérdezősködtem. 

- Ühüm... -jött a válasz. 

-Esetleg egy.. ilyen ? - adtam egy puszit az arcára, ezzel elindítva egy játékot, s húzni az agyát. Válaszul egy fej rázást kaptam. 

-És ez megfelel ? - Adtam egy puszit ajkai alá.

-Nem. Nekem ez felelne meg leginkább. - Azzal megcsókolt. Gyorsan, Szerelmesen. Hosszasan. Épp kezdte volna elmélyíteni csókunkat, mikor eszembe jutott egy fantasztikus dolog.  Ezért véget vetettem csókunknak , amit egy nyögés nyugtázott szerelmem részéről míg én a laptopomért nyúltam. 

-Most mit csinálsz ? - kérdezte, Kedvesem, miközben épp derekamnál fogva húz magához. 

-Örömet szeretnék szerezni mindannyiunknak Bébi, de így nem fog menni. - Végül egy elég vicces pózban maradtunk. Vázolom. : Harry-n fekszek/ülök , kezemben a laptop és a szeme be van kötve egy pólóval, miközben én a betűk lenyomásával küszködök, ugyanis állandóan nyakamat kényezteti és csiklandoz. Végre eljutottam a 'Google'-ig. 

-És tádáááá ! Ez lenne az ! - csattantam föl, üdvrivallva. 

-Most már leszedhetem a szememről ? - küszködött kedvesem. 

-Mindjárt Bébi . - húztam az agyát. 

-Ez egy új név ? Oké, Akkor te leszeel....

-Kinyithatod ! - mondtam, mikor beírtam végre az utolsó számokat és betűket. 

-Ez..Várj...Ez teljesen komoly ? Vagy csak előrehoztad Április 1.-ét? Mert, ez csodálatos !! Mikor indulunk ?  -törtek ki belőle a kérdések. 

-Holnap. - erre a szóra még boldogabb lett, s válasz nélkül megcsókolt. Most már eleget tettem kívánságának, s hagytam hagy mélyítse a dolgokat. 

 -El kellene mondanunk a többieknek, nem gondolod ? - kérdeztem, s közben kezét próbáltam lefogni. 

-De, mindjárt...

-Harry. - csúszott egy oktávval följebb a hangom, mert éreztem, hogy valami úgy belenyilall a hasamba, hogy nem bírok levegőt venni. Ezt ő is észrevette, s aggódva nézett rám. 

-Mi történt ? -nem bírtam válaszolni, csak "nyögni".  Kerek 2 percig tartott ez az egész, utána semmi bajom nem volt. 

 -Biztos jól vagy ? Még lemondhatjuk az utazást,  még itthon vagyunk, még a srácok sem tudják. - kérdezgetett Harry a kis "roham" után 15 perce. 

-Igen Édes, jól vagyok, köszönöm, hogy törődsz velem, de már nincs semmi bajom. 

-Ahh, egy újabb név. 

-Na gyere, közöljük a hírt. - mosolyogtam, majd belemásztam szerelmem ölébe, jelezvén, hogy semmi kedvem lesétálni. 

-Szóval vigyelek le ? - kérdésére egy csókkal válaszoltam. Tudtam, hogy ezzel megvan oldva a lejutásom. 

-Srcááááácok - rohanunk le a nappaliba a többiekhez. 

-Irány MIAMI BEACH ! .....